A PRECESSZIÓS KORSZAKOK
A precesszió a tavaszpont eltolódása az ekliptikán a Napnak és a Holdnak a Föld forgástengelyére gyakorolt vonzása következtében.
Ezt a jelenséget a Föld imbolygó mozgása okozza.
Itt a tankönyvemre kell hagyatkoznom, mert a saját szavaim talán nem annyira világosak és érthetőek, ez ugyanis egy kicsit nehezebb tananyag.
"A Föld a Nap pályájához képest 23,5 fokos szöget zár be. Mivel a Föld nem teljesen gömbölyű, hiába próbálja megtartani ezt a szöget. Imbolyog a saját tengelye körül, mint egy búgócsiga. Az ingás miatt a Nap az állócsillagokhoz viszonyítva minden tavasszal, a tavaszponthoz érve, nagyon lassan hátrálni látszik az előző évi helyzetéhez képest. 72 évenként hátrál 1 fokot. Ez az oka annak, hogy a jelenlegi időszakban az állatövi jegyek és az eredetileg hozzájuk tartozó csillagképek eltávolodtak egymástól.
Egy precessziós "nagy év", vagy plátói világ év" 25.920 földi évig tart, vagyis ennyi időbe telik, amíg a Nap látszólagos hátrálása leír egy teljes kört, és pontosan visszatér a zodiákus körön az eredeti tavaszponthoz: Kos 0 fok.
Ha elosztjuk a 25.920 évet 12 vel, megkapjuk a precessziós világkorszakok időtartamát, ami 2.160 év.
Ebben az időszakban a tavaszpontkor (márc 21) a Nap mindíg a precessziós korszaknak megfelelő jegyben található. Azért nem lehet egészen pontosan meghatározni, hogy mikor kezdődik és mikor végződik egy korszak, mert a csillagképek csak nagyjából 30 fokosak, tehát akkor mondhatjuk biztosan, hogy megtörtént a korszakváltás, ha a Nap már valóban láthatóan a csillagképben jár.
Pontosan ez a "láthatóság okoz gondot, hiszen ami a Nap közelében van, az sohasem látható - nem hiába nevezik a zodiákust a latinból eredő ekliptikának, vagyis "elhomályosulásnak". A Nap az életet adó fényforrás, a naprendszerben minden más égitest tőle kapja a fényét, ezért mindent el is homályosít, ami a közelébe kerül. És mivel 72 földi évbe telik, hogy csupán 1 fokot haladjon a Nap hátrafelé, a korszakváltás pontos pillanatát szinte lehetetlen meghatűározni. Ezért az egyes korszakok között több évtizedes átfedések vannak, sőt akár egy-két évszázad is lehet.
Nagyon érdekes, hogy egy ilyen világkorszakra mennyire jellemző az adott állatövi jegy jelképrendszere, és kifejezésmódja. Az egyes korszakok eleje és vége általában egymásba olvad."
A tudósok mai napig vitatkoznak azon, hogy a Vízöntő korszak csak most kezdődik, vagy már tart 200 éve.
A precessziós világkorszakok hozzávetőleges időtartama:
OROSZLÁN i.e. 11 200 - 9 000
RÁK i.e. 9.000 - 6 800
IKREK i.e. 6 800 - 4 600
BIKA i.e. 4 600 - 2 400
KOS i.e. 2 400 - 200
HALAK i.e. 200 - i.sz. 2 000
VÍZÖNTŐ i.sz. 2 000 - 4 200
Nem volt mindíg precesszió, amire abból következtetünk, hogy a 4,5 milliárd év alatt, mióta működik a galakszis, lett volna ideje kiegyensúlyozódni a Föld tengelyének. Ma már tudjuk, hogy a tengely elferdülésének okozója egy kozmikus kataklizma volt.
Minden nép mítoszában találunk utalásokat az Aranykorra (Édenkert), ez pedig akkor volt, amikor a Nap a saját jegyében, az Oroszlánban járt.
Virágzó kultúrákban éltek az emberek, mint Lemúria, Atlantisz. Ezek a legutolsó kataklizma során pusztultak el, ami 9.600 -ra tehető i.e.
Ekkor majdnem elpusztult a földi élet, és teljesen átformálódott a Föld képe.
A katasztrófára többféle elmélet is létezik. A legvalószínűbb az, hogy egy szupernóva robbant fel a Naprendszerünkben, azonnali pusztítást végezve Földünkön is. Ekkor robbant fel az a bolygó is, mely a Mars és a Jupiter között volt, és most az aszteroida övet képezik.
A karmaasztrológiában ezeknek az aszteroidáknak a későbbiekben szerepe lesz tanulmányaink során.
A szupernóva felrobbanását igazolják azok a leletek is, melyeket Szibériában találtak több tízezer állat megfagyott teteménél: szájukban és gyomrukban emésztetlen füvet és élelmet tartva. Ha hosszú folyamat lett volna a jégkorszak kialakulása, ez nem fordulhatott volna elő. Egyik pillanatról a másikra megváltozott a Földünk arculata, a pólusváltás következtében.
Mikor ismét kitisztult az ég, kisütött a Nap, a maroknyi túlélő egy teljesen más világot látott maga körül, sem a Föld sem az ég nem volt a régi, még a Nap is máshol nyugodott le, ők pedig bűneik büntetését látták ebben a kifordult világban.
Az asztrológia kialakulása ennek a kataklizmának a következménye.
A túlélők keresték a magyarázatot az égi jelenségekre, hogy meg tudják határozni a következő kataklizma bekövetkeztét. Aztán a Nap és a Hold látszólagos haladása, egymáshoz való ciklikus változásai adták az alapot mértékegységeik kialakításához.
Ezzel a tudománnyal leginkább a káldeus papok foglalkoztak, és ők jöttek rá arra a törvényszerűségre is, hogy az összes bolygó (akkor még láthatók voltak) az ég 47 foknyi szegmensében mozgott. Ezt a téli és nyári napforduló látszólagos mozgása mutatta meg.
Aztán arra is rájöttek, hogy a Naprendszer összes többi bolygója is ebben a sávban járta égi útját.
"A ma ismert állatövi jegyeket azok az állócsillag halmazok alkotják, amelyek a bolygók vándorlásának hátterében, vagyis ebben a 47 fokos sávban ragyogtak."
Kezdetben az asztrológia tudása segítséget adott ahhoz nekik, hogy hajóikkal képesek legyenek átszelni a világóceánokat.
Segítette őket abban, hogy megismerjék az évszakváltozások okait a kataklizma után, mivel megszünt az állandó tavasz, amiben addig éltek.
9000-8000 körül kezdődött az állattenyésztés és földművelés az emberiség számra, kialakultak a csillagvizsgálók, mint pld. Stonehenge. Életük a Hold ciklikusságának jegyében telt.
Az asztrológia segítségével próbálták megmagyarázni , hogy miért és hogyan történt meg a világ pusztulása? Keresni kezdték a jövőben az asztrológia segítségével, hogy hogyan menekülhetnek meg egy következő világégéstől?
A következő órán áttérünk a horoszkóp készítés alapfogalmaira,
hogy megtanuljuk, hogyan kell alkalmaznunk ezt az ősi tudást a Vízöntő korszak hajnalán. Hogy el tudjuk készíteni azt a térképet, mely önmagunkhoz vezet.
A precessziós korszakokról rengeteget lehetne még tanulnunk, de az inkább a történelem berkeibe vinne bennünket - és az is megérne egy misét - de most próbálok kizárólag az asztrológiára, és azon belül is a horoszkópra koncentrálni.
